Szállodánk Vendégeként kedvezményben részesül az alábbi látnivalók helyszíni belépőjegy vásárlása során:
A kedvezményre jogosító kupont kérje recepciónkon.
Cím: Orosháza, Dózsa György u. 5.
Szállodánk Vendégeként Ön kistérségi kedvezményre jogosult a helyszíni jegyár vásárlás során. Kedvezményre jogosító kuponját kérje Recepciónkon.
A kiállítás a régészeti résszel kezdődik, amely több évezred történetét öleli fel, Orosháza környéki ásatásokon fellelt tárgyak segítségével mutatja be a területen élt kultúrák életét, mindennapjait, az őskortól egészen a török korig. Digitális rész is tartozik hozzá, melynek áttanulmányozása során közelebb kerülhetnek az őskori, ókori, középkori és kora-újkori emberek életéhez, fontos adalékokat tudhatnak meg történetükről.
A kiállítás történeti része az 1744. április 24-én alapított mai Orosháza történetét dolgozza fel. Ebben a szakaszban idővonal segítségével a látogatók a városalapítástól egészen a 21. századig bezárólag betekintést nyerhetnek a település múltjának legfontosabb eseményeibe. A kiállítás gazdag néprajzi résszel is rendelkezik, mely a térségben domináns növénytermesztő és állattenyésztő paraszti életmódra fókuszál, de nem hiányozhatnak természetesen a helyi iparosok és a 19. században megjelenő polgárság életét bemutatót tárgyak sem.
A kiállítás külön fejezetet szentel Thék Endre (1842-1919) műbútorasztalos, bútor- és zongoragyárosnak, aki élete folyamán munkáival egész Európát elkápráztatta. A kiállítás részletesen feldolgozza Thék életét, munkásságát, a hozzá kapcsolódó digitális részben pedig számtalan érdekességet ismerhetnek meg leírások, képi-, mozgókép- és hanganyag segítségével. Természetesen Thék- bútorok is gazdagítják a tárlatot: általa gyártott zongora, pianínó és kerekasztal is megtekinthető a múzeumban.
A kiállítás digitális része interaktív elemeket is tartalmaz: gyerekek és nagyobbak számára is készült feladatok, játékok segítségével tesztelhetik látogatóink tudásukat városunk történetével és a kiállítással kapcsolatosan.
Cím: Orosháza, Könd u. 21.
Dr. Kaáli-Nagy Géza professzor megyénkben született és iskolás éveit városunkban, Orosházán töltötte és a mai napig évente többször visszalátogat a városba. 2010-ben lett városunk díszpolgára. 2022-ben Dörgicse után Orosházán is megnyitotta kisebb veteránjármű múzeumát. Dr. Kaáli-Nagy Géza orvosprofesszor gyűjteményének darabjait a helyiek által adományozott technikatörténeti emlékekkel együtt lehet megtekinteni az új múzeumban. A múzeumot az OTSE működteti. Az országban ez a második ilyen gyűjtemény, ami nem csak a motorokról, hanem a történelmünkről is szól. Az orosházi gyűjtők, restaurátorok kecses vonalvezetésű csillogó motormatuzsálemei sorakoznak a 200 négyzetméteres múzeumban, a falakon képek, poszterek, a város géptörténelmét idézik.
– Az emberi kéz a világ legcsodálatosabb teremtménye. Ezeknek a kezeknek emelünk ma örök emléket ezzel a múzeummal. Az orosházi kézműveseknek, akik szeretett városunkban újították fel, keltették életre azokat a járműveket, amelyek az enyészet és a feledés homálya helyett most itt, a rivaldafényben tündökölnek. Méltó ez a hely, Thék Endre szellemisége máig él, elévülhetetlen érdeme, hogy orosházi fiataloknak teremtett lehetőséget arra, hogy kétkezi munkával sikeresek legyenek. Milyen büszke lenne most reánk! – jegyezte meg dr. Kaáli-Nagy Géza, aki hangsúlyozta, az országos és nemzetközi hírnévnek örvendő Kaáli Autó-Motor Múzeum orosházi létesítménye egy nagyszerű csapatmunka eredménye.
A Kaáli Autó-Motor Múzeum szombat délutánonként (14:00-18:00 között) tart nyitva. Bejelentkezés: Zilahi-Asztalos Anita, +36 20 558 8737
Cím: Orosháza, Thék Endre u. 1.
Orosházán az első képtár 1979 áprilisában nyílt: Boldizsár István festőművész 36 festményét adományozta szülővárosának, melyekből tárlatot alakítottak ki az Október 6. utcán. A helyi művészetkedvelők azonban tágasabb helyre vágytak, ezért a rendszerváltás környékén a városvezetés nagyobb ingatlant igyekezett találni az időközben sokasodó képek számára. A városban mindenki által Bille-házként ismert épületet szemelték ki képtári célokra, de a ház elhanyagolt állapota miatt elrendelt statikai vizsgálat rossz eredményt hozott, és végül lebontásra került. Új, modern létesítményt építettek fel helyette, melynek kivitelezésében az eredeti stílus megőrzése alapkövetelmény volt. A Városi Képtár végül 1996. október 23-án nyitotta meg kapuit a Thék Endre utca 1 szám alatt. A Képtár 2016. május 1-től a Nagy Gyula Területi Múzeum része, melyhez a polgármesteri hivatalban található Városházi Galéria és a Zombai utcai műterem is hozzátartozik.
Állandó kiállítások a képtárban:
Képtár folyosóján és az első emeleti kiállítóterem egy részében az Orosházi Festők Csoportjának alkotásai is megtekinthetők. Oskó Lajos és Rezes-Molnár Lajos festményei, Kass János rézkarcai, illetve Ujhelyi István fotóművész fotói a lépcsőfordulókat és az előteret díszítik.
Cím: Orosháza, Könd u. 1.
Orosházán található az ország egyetlen olyan kiállítása, amely a vízellátás témáját mutatja be. A Kútmúzeum az elmúlt 100 év különféle kúttípusait mutatja be: a kiállítás végigvezet bennünket a legegyszerűbb vízhordó eszközöktől egészen a modern gépi szivattyús kutakig. A múzeumhoz tartozik egy 1930-ban épült víztorony is. A vízellátás-történetet bemutató gyűjteményben láthatunk különböző vízhordó- és tároló eszközöket, ásott és fúrt kúttípusokat.
A kútmúzeum épülete jelenleg zárva tart! A kútkert, az ott elhelyezett kutakkal ingyenesen látogatható.
Cím: Nagymágocs, Szentesi u. 2.
A nagymágocsi Károlyi-kastély a 19. században, eklektikus és neobarokk stílusban épület kastély Nagymágocson, Csongrád-Csanád vármegyében. A kastélyt a Károlyi családba tartozó Károlyi Imre építtette. A kastélyt Viktor Siedek, a hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte. Az összes épületek eredeti állapotban maradtak meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, mely a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is.
Érdekesség: Itt forgatták a HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják (2015) című film egyes jeleneteit.
Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik. A kastély csak bejelentkezéssel (+36 63 363 005), de a park szabadon látogatható. A kastélyhoz tartozó tó napijegyes horgásztóként üzemel.
Nemrégiben megépült az Orosházát és Nagymágocst összekötő kerékpárút, így akár két keréken is biztonságosan megközelíthető.
Cím: Kardoskút-Pusztaközpont, Tanya 251.
GPS-koordináták: É 46º 29’ 02.24” K 20º 39’ 06.37”
A kiállítás előzetes bejelentkezéssel (+36 30 016 2117) egész évben megtekinthető.
A Körös-Maros Nemzeti Park részét képező Fehér-tó, Magyarország egyik legértékesebb természetes úton kialakult szikes tava, mint nemzetközileg elismert vizes élőhely 1979 óta a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A tavaszi és őszi madárvonulásban pihenő-, éjszakázó- és táplálkozó helyként betöltött szerepe mellett számos fokozottan védett faj élőhelye is.
A Kardoskút-Pusztaközpontban álló egykori Csendőrlaktanya épületében 1989-2016 között gondozott természetvédelmi kiállítást 2017-ben újította fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. A Kardoskúti Madárvonulás Múzeuma az „A kék vércse védelme a Kárpát-medencében” című LIFE+ projekt (LIFE11/NAT/HU/000926) keretében jött létre. Az interaktív, modern kiállítás hazánkban egyedülálló módon mutatja be a madárvonulás csodálatos jelenségét.
A megújult kiállításban a madárvonulás rejtelmein túl vendégeink megismerhetik a térség különleges növény- és állatvilágát és bepillantást nyerhetnek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tevékenységébe. A színes, gazdagon illusztrált, interaktív tárlatban részletesen bemutatjuk a kardoskúti Fehér-tó két emblematikus faját, az itt költő kék vércséket és a tavaszi és őszi vonuláson több tízezres csapatokban itt megpihenő darvakat.
A Pusztaközpont szabadon látogatható kilátójából megcsodálhatók a ritka, védett madarak, a vásárhelyi pusztán élő ősmagyar fajok, a rackajuh nyáj, a szürkemarha gulya.
Cím: Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 30.
A birtokot II. József 1784-ben alapította, azonban az itt életre keltett és őrzött hagyományokban 1000 év, sőt, a Honfoglalást megelőző idők emléke tükröződik, hiszen Mezőhegyes azt mutatja meg, hogy a magyar valóban lovas nemzet volt és az is maradt több, mint egy évezred múltán is.
A birtok a magyar lótenyésztés bölcsője. A ménesbirtok olyan őshonos magyar lófajták génállományának a „vagyonőre”, amelyeket itt tenyésztettek ki és innen lettek világhírűek. Ilyen a nóniusz, a gidrán, és a Furioso-North Star, vagyis a mezőhegyesi félvér. A birtok ugyanakkor mintagazdaságként is működik, és olyan különleges megoldásokat képes bemutatni a mezőgazdasági szereplők számára, melyek nem csak az országban, de Európán belül is kiemelkedőek.
A Ménesbirtokon sétálva különleges atmoszféra hatja át az idelátogatókat, mely többek között a több mint 200 éves épületeknek és a csodás ősparknak is köszönhető. Az alföldi táj szépsége, az erdők, a vadászati lehetőségek a ló és lovasturizmus, valamint az agrártörténeti emlékek sokasága mindazok számára vonzóvá teszi a kisvárost, akik szeretik a természetet és a csendes nyugalmat.
A Ménesbirtok tavasztól késő őszig rendszeresen fogad csoportokat, akik a vezetett látogatások alkalmával megismerhetik a közel 240 éves birtokot, így többek között a 20-as majori törzskanca ménest, a központi ménesudvart, a robotizált szarvasmarha telepet, a vetőmagüzem új csarnokát, vagy éppen a Ménesbirtok gépparkját.
Töltse el aktívan szabadidejét itt tartózkodása idején. Béreljen gyermek vagy felnőtt Trekking vagy Túra kerékpárjainkból és járja be a Ménesbirtok lenyűgöző természeti értékeit, és csodás történelmi épületeit, vagy válassza a lovaskocsikázás kirándulással egybekötött határszemlét.
A Ménesbirtok központi irodaépületének földszintjén üzemel a Hangai kávézó, amely olasz kávékülönlegességekkel és finom süteményekkel várja vendégeit a hét minden napján.
A 20-as majori törzskanca ménesben kialakított látogatóközpont és street food büfé. A Nonius és Gidrán kancaménes, a XVIII. században épült istállói és az ottani környezet csodás látványt nyújt az arra látogatóknak, így kedvelt helyszíne a családoknak, és turistacsoportoknak is.
A birtok múltja, jelene, idegenvezetői kísérettel, (igény szerint angol nyelven is) megismerhető. Meglátogatható Magyarország egyetlen lovaskocsi múzeuma, a fedett lovardában megtekinthetők a híres mezőhegyesi Nonius lovak, a program végén pedig tudásszintnek és nem utolsósorban bátorságnak megfelelően lovas programon vehetünk részt.
A kocsimúzeum a lovas kultúra egy meghatározó részét mutatja be. A város központjában látható kiállítóteremben különféle fogatok láthatók, többek közt társaskocsik, díszes hintók, teherhordásra használt szekerek és természetesen a téli időszak elengedhetetlen ló vontatta szánjai is. Ezeken túl a látogató megcsodálhatja a korabeli fogathajtó hétköznapi és ünnepi viseleteit, szerszámait. A kocsimúzeumban nem csak az alföldre jellemző járművek láthatók, az egyik különlegesség egy múlt század végén készült Kölber hintó, mely korának Európa-szerte keresett kocsija volt, de látható egy több ezer éves római harci szekér is. A kocsik mellett egyéb dokumentumok, fotók segítik az egykori fő közlekedési eszköz jobb megismerését.
Programok:
A múzeumba és az egyes programokra bejelentkezés szükséges: +36 68 566 566
Cím: Szabadkígyós, Áchim András utca 23.
A historizáló, döntően német neoreneszánsz stílusú kastély az országban kora egyik legfényűzőbb és technikailag legkorszerűbb vidéki főnemesi rezidenciájának számított, hatalmas angolparkjával és káprázatos berendezésével. A legenda szerint az építtető grófnak, Wenckheim Frigyesnek és feleségének, Wenckheim Krisztinának az volt a kívánsága, hogy a kastélynak 52 szobája legyen, ahány hét van egy évben, és 365 ablaka legyen, ahány nap van egy évben. A kastély 1875 és 1879 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján.
A kastély egyik legreprezentatívabb tere a központi elhelyezésű nagyszalon volt, amely – más kastélyokhoz hasonlóan – kiválóan reprezentálta a Wenckheim család szellemiségét, értékrendjét, társadalmi és vagyoni helyzetét. Érkezéskor itt fogadták a vendégeket, és itt zajlott a társasági események egy része is. Az épségben megmaradt és kiállított ezüstcsatos vendégkönyv tanúskodik a meghívottak hatalmas létszámáról – hiszen mintegy 24 ezer bejegyzés született –, egykor többek között arisztokraták, politikusok, ügyvédek, tanítók fordultak meg a kastélyban.Családok, akik gyermekkel szeretnének megtekinteni egy kiállítást, sok esetben nehézségekbe ütköznek, nem egyszerű feladat a kisebbek figyelmének a fenntartása és a szórakoztatva tanítás hatalmas kihívás. Erre a kiállítótérben elhelyezett, több korosztály számára készült interaktív eszközök kínálnak megoldást.
Belépéskor egy-egy karaktert is választhatnak a látogatók hat lehetőség közül, akik között egy kisfiú és kislány karakter is megtalálható. A kiállítás interaktív eszközei minden teremben a kiválasztott karakter számára érdekes tartalmakat mutatják be. Így akár végigjárhatjuk a kastélyt az egykor itt lakó gyermekek szemével is.
A kastélyparkban az egykori lakók életét és kedvteléseiket, azaz a repülőgépet, az egzotikus állatokat vagy a babaházat megidéző játszótér is várja a legkisebbeket.
Továbbá a fenti célt szolgálják a kiállításhoz kapcsolódó foglalkoztató feladatlapok is (amelyeket a belépőjegy mellé – kérésre – ingyenesen kapnak a gyermek látogatók).
A kastélypark előzetes bejelentkezés nélkül, belépőjegy nélkül látogatható. Az 1870-es években kialakított angolpark tervezője ismeretlen, ám tudjuk, hogy az építtető Wenckheim Frigyes és Wenckheim Krisztina jó barátságban voltak a szarvasi gróf Bolza családdal, amelynek már akkor országos hírű parkja (ma: Szarvasi Arborétum, más néven: Pepi-kert) mintául szolgálhatott Ókígyóson is. Bolza József, vagy ahogy kortársai inkább emlegették, Pepi gróf, gyakori látogatója volt a Wenckheim-kastélynak. Igen valószínű, hogy a szarvasi „Pepi-kert” alkotóival élénk tapasztalat- és esetleg növénycsere folyhatott. A kastélyt a kor híres építésze, Ybl Miklós tervezte, így minden bizonnyal a park tervezője is a kerttervezés élvonalában dolgozó szakember lehetett.
A kastélyban kialakított Krisztina Kávézó ezt a hangulatot hivatott megidézni a vendégek számára – egy szeletet és egy cseppet abból a miliőből, amely a kastély lakóit és vendégeit körülölelte. A modern és tradicionális elemeket is felvonultató elegáns kávézó, amely stílszerűen a historizáló, faburkolattal fedett egykori nagyebédlőben került berendezésre, belépőjegy nélkül is nyitva áll a kastélyba betérők előtt.
Cím: Szabadkígyós, Lovas köz
Az épület „göböly” – istálló volt, „svájceráj”-nak (jelentése tejgazdaság) azért nevezték, mert szimentáli, levágásra szánt, hizlalt szarvasmarhákat hoztak Svájcból, azoknak épült ez az istálló. Eredetileg a grófi majorság épületeihez tartozott, az udvarán pedig bálterem volt a cselédeknek. A gróf annak idején egy szép japánakácot is ültetett ide, amely ma helyi jelentőségű védett természeti érték. Jelenleg kiállítótérként funkcionál: a jókora épületbe belépve egy kávézóba jutunk, a jobb oldalán nyíló teremben kocsimúzeum várja az érdeklődőket, a bal teremben a Kígyósi-puszta és a térség természeti környezetét és állatvilágát ismertető Pusztakiállítás, a Réthy Zsigmond munkásságát bemutató emlékkiállítás, gyermekfoglalkoztató található a felújított térben. A termet két „les” osztja ketté, melyekből olyan élőhelyekre nyílik virtuális rálátás, ahová a kirándulók általában nem szoktak eljutni.
Az épületbe lépve a jobb oldali teremben a kocsimúzeum található. Látható itt többek között ökrös kocsi, lőcsös kocsi, kordély, homokfutó jellegű parasztkocsi, nagyatádi kocsi, fonott oldalú „Cziráky” jellegű kocsi, lemez jártató, valamint két korabeli postakocsi is.
A bal teremben a Kígyósi-puszta és a térség természeti környezetét és állatvilágát ismertető Pusztakiállítás, a Réthy Zsigmond munkásságát bemutató emlékkiállítás tekinthető meg. A különböző récefajok, a daru, a lúdfélék, a fácán, a fogoly, a rétisas, a kuvik, a fehér gólya mind-mind felfedezhető Szabadkígyós környékén; Ahogyan előfordul az európai borz, a molnárgörény, a vörösróka, az európai őz vagy éppen a kiállítás kabalaállata, az európai vidra is.
A gyermekekre is gondoltak a kiállítás összeállításakor: a preparátumokkal bemutatott pusztai állatvilág mellett kapott helyet a „Mesélő vizek – az igazi vízipók” című kiállítás, ami tablók, kivágott figurák, makettek és egy óriási buborék segítségével varázsolja az épületbe a víz alatti világ csodáját.
Nyitva tartás: hétfő kivételével minden nap 10:00-16:30 között. Információ: +36 66 247 186
Cím: Szabadkígyós, Major 12.
A Postaház célja, hogy bemutassa a XX. század második felének a posta világát. Ebben az időszakban a küldemény- és pénzforgalom mellett a Posta végezte a távközlési feladatokat, ekkor még hozzá tartozott a rádiós- és televíziós műsorszórás is.
Több mint egy évszázadon át a Posta Kísérleti Intézete volt a magyar technikai fejlődés meghatározó intézménye. Az intézet falain belül indult útjára például a rádiózás és a televíziózás is – erre a sokoldalú Postára emlékezik vissza a Postaház.
Különböző, érdekes, a mai fiatalok által már nem vagy alig ismert műszaki tárgyak, készülékek láthatók a tárlókban. Érdekesség például, hogy a Postaház különböző helyiségeiben levő, működőképes, tárcsás telefonok segítségével lehet beszélgetést folytatni annak, aki ide látogat.
Érintőképernyős informatikai eszközök állnak rendelkezésre, amelyek segítségével játékosan lehet tudást bővíteni.
Végül, de nem utolsósorban a Postaház célja a falusi postai múlt megidézése is. Ennek jegyében, egyéb kiállítási tárgyak mellett, látható egy régi, mondhatni „oldtimer” postás motorkerékpár is, valamint a korabeli postás egyenruha. Aki pedig elsétál a Svájcerájhoz, és megtekinti a Kocsimúzeumot, ott láthat két régi postakocsit: egy 1890 körüli nagy kariolkocsit, ami postai szabvány szerint készült, kétlovas, forgózsámolyos, laprugózású közúti postakocsi, és egy 1900 körüli postaközi közvetítő kísérleti gépjárművet, mely korabeli alkatrészeket is tartalmaz. Mindkettő a Postamúzeum tulajdona.
A Postaház a budapesti Postamúzeum és a Szabadkígyósi Önkormányzat szoros együttműködésével jött létre és működik a megnyitást követően.
Az uradalmi épületek közül az egyik legépebben maradt ház az „Intézői lak”, mely az idők folyamán a grófi intézőknek a lakhelye volt. A Majorságba látogató itt megismerheti az uradalom életét, Kígyós történetét a kezdetektől napjainkig. Az épületben négy szoba tekinthető meg, a korabeli enteriőrökben sétálva magunkba szívhatjuk a vidéki polgári élet hangulatát. A ház külön érdekessége, hogy itt született Pándy Kálmán világhírű ideggyógyász orvos, a gyulai kórház névadója.
A majori látnivalók előzetes egyeztetés után tekinthetőek meg, bejelentkezni a 06-20/770-0024-es telefonszámon lehet.
kb. 30-35 km
Az 1700-as években telepített park az olasz származású Bolza család nevéhez fűződik. A híres Pepi-kert területe kb.82 ha, melyből kb. 40 ha látogatható.
A kirándulás Orosházától kb. 35-40 perc az Arborétumhoz, ahol helyi idegenvezető segítségével ismerhető meg a kert története, a kivételes növénytársulások és bepillantást kaphatunk a XVIII. századi vidéki nemesség életébe is.
A séta után lehetőség nyílik egy órás hajókázásra a Holt- Körösön a Katalin II. nevű sétahajóval, a parton útközben megtekinthetők a Körös parti kastélyok és a páratlan, trópusi hangulatot idéző növény-és faóriások.
Fakultatív programlehetőség: A történelmi Magyarország közepe az arborétumtól csupán néhány km-re található, ahová kiépített turistaút vezet. Az emlékponton jelenleg egy száz éves szélmalmot, valamint a békeszerződésnek emléket állító 17 tagú szoborcsoportot tekinthetjük meg.
kb.52 km
Óföldeákon található egy páratlan értékű műemlék. A Dél-Alföd egyetlen gótikus temploma, az 1400 körül épült erődtemplom.
A középkori Földeák arról a Philippus diaconusról lett elnevezve, akit segít.ül 1035-ben Gellért püspök hívott a szervezés alatt álló csanádi egyházmegyébe. Az Árpád- és középkori Földeákot, a mai Óföldeákot 1845-ben az árvíz sodorta el. Lázár deák 1528 körüli Magyarországról készült térképén látható a földeáki templom rajza, valamint az azt körülvev. árok. A zömében máig fennmaradt, ma is álló templomépület középkori magja a XV. század második felében épülhetett. Annyi bizonyos, hogy 1429-ben már állt itt egy templom.
kb.68 km
A terület a legnagyobb európai madár legnépesebb magyarországi költő- és élőhelye.
A világ 22 túzokfaja közül Európában kettő honos, ezek csak Spanyolországban, a Szovjetunió utódállamaiban és Magyarországon élnek. A magyarországi állomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben.
A népi építészet formavilágát idéző, 1979-ben épített túzokmentő állomás kiállítása bemutatja e veszélyeztetett madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület melletti kifutókban megtekinthetők a 15-16 kilós hím, és a 4-6 kilós tojó madarak. A bemutatóház galériáján a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát, valamint néphagyományait szemléltető kiállítás látható.
kb. 35 km
Szentesi-donáti szélmalom: Az első szélmalmokat Magyarországon a XVIII. század első felében építették. A hollandi típusú tornyos szélmalom az 1790-1800-as években terjedt el hazánkban. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a vízfolyásban szűkölködő Duna-Tisza közén építették. A szabadtéri néprajzi gy.jteménybe telepített szentesi szélmalmot egy tanyai gazda 1866-67-ben építtette.
Szentesi Piti-féle szélmalom: Az 1870-es években épült malom a '30-as évektől vitrola nélkül, benzinmotoros meghajtással, darálóként működött. Két pár kövét egy 8 lóerős Magyar Állami Astra motor mozgatta, mely még ma is látható az épület melletti gépházban. A '80-as években fokozták le ipartörténeti emlékből kerti dísszé.
kb. 48 km
Csongrádi halászház: A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében. A halászok a "Bels.város"-nak nevezett folyóparti városrészben laktak, ahol rég tiszai hajós, hajóépít. ácsok, kubikosok éltek. Földnélküliek voltak, vagy kevés sz.l.- és veteményföldet bírtak, ennek tulajdonítható, hogy régi, földfalú, nádfedeles házaik megélték az 1950-es éveket. Az 196o-as években az Országos M.emléki Felügyel.ség Csongrád-Bels.városban 17 hagyományos jelleg. házat védetté nyilvánított. Azokat nem lehet áttelepíteni, ezért az etnográfusok más bels.városi házat választottak az emlékpark szabadtéri gy.jteményébe.
A vályogfalú, fakéményes épület a 19. századi kishalászok és kubikosok szoba-konyha-kamra beosztású lakóházát példázza. Szobájának berendezése az 1910-es évekre jellemző. A kamrában a jellegzetes kishalász eszközök: varsa, kuszakece, pöndölháló, reginás tapogató láthatók.
kb.56 km
Szegedi Dóm
A dóm a városkép egyik legjellemzőbb épülete, a XX. századi magyar egyházi építészet legmonumentálisabb alkotása, az ország negyedik legnagyobb temploma. Valamikor itt volt a történelmi városmag. A tér meghatározó épülete a fogadalmi templom, és nyaranként itt tartják a Szegedi Szabadtéri Játékokat.
Móra Ferenc Múzeum
A múzeum tekintélyét nagy nevű igazgatói: Reizner János, Tömörkény István és Móra Ferenc alapozták meg. A múzeumban régészeti, történeti, természettudományi, képzőművészeti kiállítások láthatók.
Szegedi Fehér-Tó
A Fehér-tó, mely a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) részét képezi kiterjedése mintegy 14 négyzetkilométer. Az ősszikes élőhelyek már csak kis területen, szigetszerűen helyezkednek el, többi részén halastavak létesültek. Gazdag madárvilág jellemzi, mintegy 280 fajt mutattak ki a Fehér-tón fészkelő, átvonuló, téli vendég és a ritkán előforduló madarak statisztikájában.
Szegedi Vadaspark
A földrészenkénti felosztásban elhelyezett tágas kifutókban hazai és távoli tájak állatai egyaránt megtekinthetők. Néhány állatfaj, mint például a foltos hiéna vagy a víziőz, Magyarországon csak itt látható. A négy és fél hektáros dél-amerikai bemutatóban például sörényes farkas sétál, a tavakban vízidisznók úszkálnak.
Egyetemi füvészkert
A 17,5 hektáros füvészkert legváltozatosabb része az arborétum. Ezerféle fát és cserjét gondoznak itt, közülük is a legvonzóbb a kert fenyőgyűjteménye - a legöregebb magyarországi szecsuani ősfenyő is itt él.
kb.58 km
Gyulai Vár
A gótikus, tornyos várkastély 1403-1445 között épült. Az ország legépebb gótikus lakópalotáját és kápolnát is magába foglaló épület része a várfürdő is. A vár nyaranta színházi előadások színhelye.
A kastély közelében tört fel a gyógyvíz, és az egykori lovardában nyitották meg az első uszodákat, így a várfürdő is szorosan része az együttesnek. A várban ma múzeumi kiállítások láthatók, amelyek a középkori vár történelmébe és reneszánsz mindennapjaiba hívják a látogatót.
A várudvar nyaranta az ország egyik legismertebb színházi előadássorozatának színhelye.
Erkel Ferenc Emlékház
Erkel Ferenc (1810-93) 1795-ben épült szülőházában rendezték be az emlékmúzeumot. Az Erkel család használati tárgyai, dokumentumai és fotói láthatók, köztük a zeneszerző harmóniuma és kéziratos kottái.
Az emlékházban az Erkel család életkörülményeibe is bepillanthat a látogató: például az általuk használt konyha rekonstruált berendezése által, de végigkísérheti a zeneszerző életútját, az ő fiai zenei tevékenységét is.
Százéves cukrászda
A Százéves cukrászdát 1840-ben rendezte be első tulajdonosa, Salis András. Napjainkra eredeti bútorait restaurálták, további termeket rendeztek be, és kialakították a szabadkéményes cukrászmúzeumot.
A másfél századon át változatlanul megmaradt cukrászda saroktermének berendezése műemlék, az ebből nyíló két szalont az eredeti mintájára, biedermeier bútorokkal rendezték be. Folyosóján a régi cukrászműhely eszközeiből kis kiállítás található. A cukrászda a XIX. század közepének világát idézi.
Bár a korral öregszik, a neve Százéves marad. Korábban (száz éven át!) ugyanaz volt a neve: a XIX. század közepétől tulajdonosáról Reinhardt cukrászdának hívták.
kb.60 km
A világon egyedülálló Festy - körkép, az első magyar országgyűlés színhelye Árpád fejedelem vezetésével.
Rendkívül változatos, egész napos programban lehet része mindenkinek, ahol a kicsik és nagyok is megtalálják a "számításukat".
Ajánlott programok:
A kirándulásokra az utazás egyénileg, önköltségen történik.
Az oldalon feltüntetett nyitva tartási adatok tájékoztató jellegűek. Indulás előtt mindig tájékozódjon az aktuális nyitva tartásról.
Tóparti pihenés már 1 éjszakától! Töltődjön fel élményekkel a Gyopárosi Tó partján, válassza napi áraink közül az igényeinek megfelelő szobatípust!
Érvényesség: 2025.01.06 - 2025.12.23
Minimum foglalható: 1 éj
A hamisítatlan dél-alföldi hangulat garantált! Ezekre a napokra felejtse el diétáját, és vesse bele magát egy igazi vidéki disznótor izgalmaiba!
Érvényesség: 2026.01.23 - 2026.01.25
Minimum foglalható: 2 éj
A gyopárosi termálvíz jótékony hatására alapozva NEAK által támogatott kezelések igénybe vételére van lehetőség.
Érvényesség: 2025.07.06 - 2025.10.22
Minimum foglalható: 4 éj